Itt jársz most: Kezdőlap

Szűrő megjelenítése

Elm Úlás utca

Sötét éjszaka volt - na mert persze milyen lenne az éjszaka, ha nem sötét. A szél hátborzongatóan süvített. A monoton zajt hirtelen egy macska nyávogása, s a szomszéd „rohadt dög, a fészkes fenéért mászol a lábam alá, te elmebeteg állat” kiáltása zavarta meg. Ám mindez megszokott volt már. Senkit se érdekelt már különösebben.
 
 

Blackmoor - 4. fejezet

Mivel pont útba esett, úgy gondoltam, az utolsó helyszínre benézek még egyszer. Már egészen sötét volt, de úgy sem tudtam volna nyugodtan leülni az akták fölé, annyira zavaros volt az egész helyzet. A házhoz közeledve furcsa dologra lettem figyelmes. Fényt láttam kiszűrődni az ablakon. – Még itt lennének?
 
 

Blackmoor - 3. fejezet

Hamarosan megérkeztem a megadott címre. Takaros kis ház volt, nagy udvarral, és egy zöldségekkel teli kerttel. Nem éppen egy gyilkos otthonára emlékeztetett a látvány. Bekopogtam. Nemsokára kinyílt az ajtó, s a látvány megdöbbentett.
 
 

Blackmoor - 2. fejezet

Azonnal elindultunk a tett helyszínére. Kisváros lévén csupán néhány percnyi járóútra volt a rendőrségtől. Mégis gondolataim annyira kuszák voltak, hogy ez a néhány perc is hosszú óráknak tűnt. Újra és újra felidéztem magamban a gyilkosságról készült jelentést. „… ismeretlen tettes, feltehetőleg a korábbi esetekkel azonos elkövető…”,
 
 

Blackmoor - 1. fejezet

Anya? – kereste édesanyját a kislány az éjszaka közepén felriadva. Alig négy éves lehetett, maciját szorongatva egy pici gyertya gyenge fényénél nyitott be szülei szobájába. – Anya – ismételte, s közben közelebb ment az ágyhoz. Az anyja még mindig nem válaszolt.
 
 

A három kocka kismalac

Egyszer volt, hol nem volt, az Ablakokon túl, de a kibertéren innen élt egyszer három kocka kismalac. Mindig együtt jártak kedvenc IRC csatornájukra. Eredeti nevüket senki se tudta, még ők maguk sem egymásét. Így hát mindenki csak IRC-s becenevükön emlegette őket: a legkisebb volt K1sDiscnó96, a középső M3g4Malac89 és a legnagyobb K0ck4P1G.
 
 

Az eltévedés tudománya - részlet

Az egykori BTK túraklub "alapító okiratának" egy rövid részletét olvashatjátok majd a továbbiakban, melyet Katona Gábor kollégám és jómagam írtunk túrás élményeink alapján.
 
 

Kisvárosi csendélet

Naplemente volt. A kisváros már lassan nyugovóra tért. Az ilyesfajta kisvárosokban ez megszokott naplemente táján. A nap lassan eltűnik, az élet megáll, csend és nyugalom borul az egyébként sem pörgő életvitelű városkára. Már csak néhány embert látni kint az utcákon, akik friss levegőre vágynak, főleg a meleg, nyári napok végén.
 
 
 

1 2 3 4 5